Hitek és tévhitek a vakcinázással kapcsolatban

Felesleges pénzkidobás a vakcinázás, mert a betegségek, amik ellen valók, nem járnak súlyosabb következményekkel, és különben is kicsi az esély rá, hogy megkapják őket a lovak.

Nem igaz. Az összes betegség, ami ellen jelenleg vakcinázzuk a lovakat, akár elhullást, maradandó elváltozásokat is okozhat. Például a veszettség vírus okozta megbetegedés esetén biztos az elhullás. Elõrehaladott tetanuszos betegségben szenvedõ ló megmentése is meglehetősen kilátástalan. Tetanuszt pedig akár egy kis sérülés, szögbelépés is okozhat. Tény, hogy jelentõsen csökkent azon betegségekben szenvedõ lovak száma, amely betegségek ellen oltjuk a lovakat, de még feltûnhetnek, tehát, ha minimális ráfordítással megelõzhetjük ezeket a súlyos következményekkel járó megbetegedéseket, akkor érdemes a vakcinázást rendszeresen végrehajtani.

Csak azokat a lovakat érdemes vakcinázni, amelyeket versenyekre visznek.

Nem igaz. A versenyzõ lovakat kötelezõ influenza ellen rendszeresen, félévente vakcinázni, hiszen a jogszabály ezzel kívánja megvédeni a többi, versenyre menõ ló egészségét, és megelõzni egy esetleges, a versenyen résztvevõ lovak által terjesztett járvány kialakulását. Természetesen a nem vesrenyzõ lovakat is érdemes vakcinázni, hiszen, ha nem is olyan gyakran, mint hetente szállítgatott társaik, de õk is bármikor találkozhatnak a kórokozókkal.

A lovakat akkor kell elkezdeni vakcinázni, amikor elkezdik velük a munkát.

Nem igaz. Az alapimmunizálást már a csikó fél éves kora elõtt érdemes elkezdeni, és rendszeresen folytatni az elõírt idõközönként a vakcinázást.

Ha a csikót alapimmunizálták, de utána sokáig elmulasztották a vakcinázást, akkor az alapimmunizálást meg kell ismételni, nem elegendõ a sima vakcinázási programot folytatni.

Igaz. Az alapimmunizálás azt jelenti, hogy a lovat rövidebb idõközönként ismételt oltássorozattal védetté tesszük a betegségek ellen, és utána már hosszabb időközönként (betegségtõl függõen 6-24 havonta) ismételt vakcinázással tartjuk fent ezt a védett állapotot. Ha ezt elmulasztjuk, akkor csak az ismételt alapimmunizálással érhetjük el a kívánt védettséget.

A vemhes kancát tilos vakcinázni, hiszen az oltóanyag kárt tehet a fejlõdõ magzatban.

Nem igaz. A jelenleg Magyarországon széles körben használt vakcinák mindegyike adható vemhes kancának, bár a fedeztetés utáni 3 hétben és az ellés elõtti 1-2 hétben általában nem javasolt a vakcinázás. A vemhes kancák herpeszvírus elleni elõírás szerinti vakcinázása kifejezetten javasolt, hiszen ezzel kivédhejtük a vírus okozta vetélést.

Az oltóanyag megbetegítheti a lovat.

Részben igaz. Ritka esetben valóban elõfordulhat, hogy az oltóanyag esetleges mellékhatásai jelentkeznek (allergiás reakciók, láz, levertség, a beadás helyének duzzanata). A ma használatos, korszerû vakcináknál szerencsére ezen mellékhatások előfordulása valóban elenyészõ, így fel sem merül, hogy esetleg a mellékhatások miatt nem érdemes vakcinázni – egyértelmûen jobban járunk, ha beoltjuk a lovat.

Környékünkön nem hallottunk tetanuszos lóról, ezek szerint a saját lovainkat felesleges ez ellen oltani, hiszen nincs, akitõl megkapja.

Nem igaz. A tetanusz kórokzója szerte megtalálható a környezetünkben, a talajban, sőt a lovak bélsarában is. Egész addig nem okoz problémát, amíg be nem jut valami sebzésen át a ló szervezetébe, mert ilyenkor gyakran a ló halálához vezető megbetegedés alakul ki a tetanusz baktériumok által termelt toxinoktól. Így egy kis szúrt seb, vagy szögbelépés is súlyos következményekkel járhat.

A lovakat felesleges veszettség ellen oltani.

Alapvetően nem igaz, bár kétségtelen tény, hogy az utóbbi években a veszettség elõfordulása erõsen csökkent, éppen a kiterjedt védekezésnek köszönhetõen. Különösen a karámozott, és ridegen tartott lovaknál ajánlott a veszettség elleni vakcinázás, hiszen nem csak a lovakat érintõ megbetegedésrõl van szó, hanem köztudottan emberre is nagyon veszélyes kórokozóról.

Az influenza vakcinázást félévente, a tetanusz és veszettség vakcinázást elég évente ismételni.

Igaz, természetesen a megfelelõ módon elvégzett alapimmunizálást követően.

Fontos, hogy a ló mindig másmilyen oltóanyaggal legyen vakcinázva.

Nem igaz, megfelelõ minõségû, korszerû oltóanyag esetén természetesen lehet és érdemes mindig ugyanazt használni.

Felnõttkorban már nem érdemes, és nem is lehet alapimmunizálni a lovat.

Nem igaz. Az alapimmunizálsát, ha nem történt meg, felnõttkorban is el lehet végezni.

Elég csak a kancákat vakcinázni, mert a csikó „örökli” tõle a védettséget, az immunitást.

Részben igaz. A csikó a föcstej felvétele révén valóban hozzájut ellenanyagokhoz, így szert tesz bizonyos ideig tartó immunitásra. Ennek mértéke azonban néhány hónap alatt jelentõsen csökken, úgyhogy az elõírt idõben történõ vakcinázás, alapimmunizálás nagyon fontos, hogy elkerüljük a megbetegedéseket ezektõl a kórokozóktól.

Vakcinázás után pihentetni kell a lovat.

Részben igaz. Különösen az influenza elleni oltás után a gyártók javasolják, hogy 1-2 napig ne érje a lovat jelentős megterhelés vagy stressz, hiszen előfordulhat, hogy a szervezet a vakcinára enyhe hőemelkedéssel, levertséggel reagál.

dr. Bába András