NÉHÁNY SZÓ A LOVAK VAKCINÁZÁSÁRÓL
 
 
Mindeki tud róla, mégis, mikor sor kerül rá, a többség elbizonytalanodik, mit, mikor és hogyan kell adni a lónak. Íme néhány mankó, segítég, amivel pár félreértés, vagy homályos ismeret tisztázható.
 
A vakcinázás a betegség megelőzését szolgáló óvintézkedés. Magyarországi körülmények között a következő betegségek ellen szoktunk vakcinázni:
 
1. Lóinfluenza
2. Ló herpeszvírus okozta megbetegedései
3. Tetanusz
4. Veszettség
5. Lovak vírusos arteritise
6. Lépfene
7. Nyugat-nílusi láz
 
A lóinfluenza Európa szerte elterjedt megbetegedés, magas lázat, légzőszervi tüneteket okoz. A betegség akár elhullással is járhat.
 
A ló herpeszvírusa sokféle elváltozást tud előidézni, elsősorban a vírus okozta vetélés a fő kártétele, de okozhat bénulást, légzőszervi tüneteket, stb. Sokan azt hiszik, hogy csak a kancákban fejlődő magzatra veszélyes, azonban ez sajnos nem így van, hiszen például egy heréltnél is okozhat bénulásos tüneteket.
 
A tetanusz kórokozója a lovak környezetében általában megtalálható normális körülmények között is, azonban csak akkor okoz betegséget, ha valamilyen sebzésben, oxigéntől elzárt körülmények között elszaporodik, és az általa termelt toxin ilyen módon a szervezetbe kerül. A megbetegedett állat lázas, tipikus tetanuszos görcsök észlelhetők nála, és sajnos még megfelelő kezelés mellett is előfordulhat, hogy néhány napon belül elhullik.
 
A veszettség közismert betegség, a lovakban viszonyalg ritka előfordulása ellenére a védekezésnek azért is van jelentősége, mert az ember számára is halálos kór.
 
A lovak vírusos arteritise ritkán okoz klinkai tüneteket, hazánkban a lovak döntő többsége tünetmentesen esik át a fertőzésen. Ennek ellenére bizonyos jogszabályváltozások miatt foglalkozni kell az ellene való védekezéssel.
 
A lépfenét ritkán diagnosztizálják lónál, és csak Magyarország néhány meghatátozott területén írták le, mégis fontos lehet az ellene való vakcinázás a betegség súlyos volta, valamint az emberre való veszélyessége miatt.
 
Hazánkban is megjelent lovakban az agy-és gerincvelő-gyulladással járó „nyugat-nílusi láz” (West Nile Fever) nevű, az esetek egy részében elhullást is okozó, vírus okozta megbetegedés. A betegség kórokozóját szúnyogok közvetítik, és a lovakon kívül más állafajokra, illetve az emberre is veszélyes.
 
A fent említett egyes betegségek ellen különböző időben és ütemezésben javasolt a vakcinázás. A lóinfluenza ellen korábban évente javasolták a védőoltást, azonban a jelenlegi javaslat a 6 havonkénti ismétlés. Ez különösen akkor fontos, ha a ló versenyre, vagy egyéb közösségbe jár. Azzal is tisztában kell lennünk, hogy a vakcinázási program az ún. alapimmunizálással kezdődik, ami megadja a ló kellő védettségét, és ezután már csak "fenntartó" oltásokra van szükség.
 
 Az influenza esetében 6-8 hetes időközben javasolt az első két vakcinát beadni, majd a harmadikat 4-6 hónap múlva, és később 6 havonta kell kérnünk az ismétlő oltásokat. Az oltásokat az állatorvosok általában a csikó 4-6 hónapos korában szokták elkezdeni. A versenyeken való ellenőrzés során a következőt kérhetik számon: az első két oltás 21 és 91 nap közötti időkülönbséggel, a következő oltás 6 hónapon belül, majd ezután az ismétlő adagok 6 hónapos időközzel, + / - 21 napos eltérés lehetséges.
 
A herpeszvírus esetében hasonlóképpen alapimmunizálással kell kezdeni a védekezést. Az influenzavírushoz hasonlóan az első két oltást 6-8 hetes időközzel érdemes beadni, majd a harmadikat 4 hónap múlva, az ismétlőket szintén 6 havonta. A vemhes kancákat ezen kívül a herpesz vírus okozta vetélés ellen, a vemhesség 5. 7. és 9. hónapjában szoktuk vakcinázni.
 
A tetanusz elleni alapimmunizálás 2 oltásból áll 4-8 hetes időközzel, egy éven belül célszerű beadni a harmadik vakcinát is, majd 1-2 évente elegendőek az ismétlő oltások. Az állatorvosok többsége a betegség veszélyessége miatt, az évenkénti ismétlést javasolja.
 
A veszettség ellen, a veszélyeztetett területen élő lovak esetében célszerű az évenkénti vakcinázás.
 
A lovak vírusos arteritise elleni védekezés speciális jogszabályok alapján történik. Jelenleg nem gyakorlat a széleskörű vakcinázás. Tenyészállatok, fedezőmének esetén mindenféleképpen célszerű az aktuális jogszabályok szerinti teendőket megbeszélni a kezelő állatorvossal.
 
A lépfene elleni vakcinázás szintén nem a rutin védekezés része, Magyarországon többnyire a betegség előfordulása alapján a veszélyeztetett területeken a hatóság elrendelése alapján történik.
 
A nyugat-nílusi láz ellen a fél évesnél idősebb lovak olthatóak, az alapimmunizálás két, 3-5 hetes időközzel beadott oltásból áll, ezután évente egyszer javasolt a vakcina beadása. Célszerű az alapimmunizálást (és aztán az évente ismétlődő vakcinázást) az év első negyedévében megejteni, hogy a szúnyogok késő-tavaszi, kora-nyári megjelenésének időpontjára a lovak már megfelelő védettséggel rendelkezzenek.
 
 
A mellékletben összefoglaló táblázatot láthatnak egy lehetséges vakcinázási programról. Természetesen ettől eltérő sémák is helyesek lehetnek, az oltás rendjét mindig a kezelő állatorvos határozza meg.
 
 
 
EGY LEHETSÉGES VAKCINÁZÁSI PROGRAM
 
 
Influenza:
1. oltás: 5 hónapos kor
2. oltás: 6,5 hónapos kor
3. oltás: 12 hónapos kor
Ismétlő oltások: 6 havonta
 
Herpesz vírus:
1. oltás: 5 hónapos kor
2. oltás: 6,5 hónapos kor
3. oltás: 12 hónapos kor
Ismétlő oltások: 6 havonta
 
Tetanusz:
1. oltás: 4,5 hónapos kor
2. oltás: 6 hónapos kor
3. oltás: 11,5 hónapos kor
Ismétlő oltások: évente
 
Veszettség:
1. oltás: 7 hónapos kor
Ismétlő oltások: évente
 
Nyugat-nílusi láz:
  1. oltás: 7,5 hónapos kor
  2. oltás: 8,5 hónapos kor
ismétlő oltások: évente
 
 
dr. Bába András
  
Hírek, újdonságok

A nyugat-nílusi lázról


 


Tovább...


Partnerek

MINI Partnerek