Hitek és tévhitek a vakcinázással kapcsolatban
 
Felesleges pénzkidobás a vakcinázás, mert a betegségek, amik ellen valók, nem járnak súlyosabb következményekkel, és különben is kicsi az esély rá, hogy megkapják őket a lovak.
Nem igaz. Az összes betegség, ami ellen jelenleg vakcinázzuk a lovakat, akár elhullást, maradandó elváltozásokat is okozhat. Például a veszettség vírus okozta megbetegedés esetén biztos az elhullás. Előrehaladott tetanuszos betegségben szenvedő ló megmentése is meglehetősen kilátástalan. Tetanuszt pedig akár egy kis sérülés, szögbelépés is okozhat. Tény, hogy jelentősen csökkent azon betegségekben szenvedő lovak száma, amely betegségek ellen oltjuk a lovakat, de még feltűnhetnek, tehát, ha minimális ráfordítással megelőzhetjük ezeket a súlyos következményekkel járó megbetegedéseket, akkor érdemes a vakcinázást rendszeresen végrehajtani..
 
Csak azokat a lovakat érdemes vakcinázni, amelyeket versenyekre visznek.
Nem igaz. A versenyző lovakat kötelező influenza ellen rendszeresen, félévente vakcinázni, hiszen a jogszabály ezzel kívánja megvédeni a többi, versenyre menő ló egészségét, és megelőzni egy esetleges, a versenyen résztvevő lovak által terjesztett járvány kialakulását. Természetesen a nem vesrenyző lovakat is érdemes vakcinázni, hiszen, ha nem is olyan gyakran, mint hetente szállítgatott társaik, de ők is bármikor találkozhatnak a kórokozókkal.  
 
A lovakat akkor kell elkezdeni vakcinázni, amikor elkezdik velük a munkát.
Nem igaz. Az alapimmunizálást már a csikó fél éves kora előtt érdemes elkezdeni, és rendszeresen folytatni az előírt időközönként a vakcinázást.
 
Ha a csikót alapimmunizálták, de utána sokáig elmulasztották a vakcinázást, akkor az alapimmunizálást meg kell ismételni, nem elegendő a sima vakcinázási programot folytatni.
Igaz. Az alapimmunizálás azt jelenti, hogy a lovat rövidebb időközönként ismételt oltássorozattal védetté tesszük a betegségek ellen, és utána már hosszabb időközönként (betegségtől függően 6-24 havonta) ismételt vakcinázással tartjuk fent ezt a védett állapotot. Ha ezt elmulasztjuk, akkor csak az ismételt alapimmunizálással érhetjük el a kívánt védettséget.
 
A vemhes kancát tilos vakcinázni, hiszen az oltóanyag kárt tehet a fejlődő magzatban.
Nem igaz. A jelenleg Magyarországon széles körben használt vakcinák mindegyike adható vemhes kancának, bár a fedeztetés utáni 3 hétben és az ellés előtti 1-2 hétben általában nem javasolt a vakcinázás. A vemhes kancák herpeszvírus elleni előírás szerinti vakcinázása kifejezetten javasolt, hiszen ezzel kivédhejtük a vírus okozta vetélést. 
 
Az oltóanyag megbetegítheti a lovat.
Részben igaz. Ritka esetben valóban előfordulhat, hogy az oltóanyag esetleges mellékhatásai jelentkeznek (allergiás reakciók, láz, levertség, a beadás helyének duzzanata). A ma használatos, korszerű vakcináknál szerencsére ezen mellékhatások előfordulása valóban elenyésző, így fel sem merül, hogy esetleg a mellékhatások miatt nem érdemes vakcinázni – egyértelműen jobban járunk, ha beoltjuk a lovat.
 
Környékünkön nem hallottunk tetanuszos lóról, ezek szerint a saját lovainkat felesleges ez ellen oltani, hiszen nincs, akitől megkapja. 
Nem igaz. A tetanusz kórokzója szerte megtalálható a környezetünkben, a talajban, sőt a lovak bélsarában is. Egész addig nem okoz problémát, amíg be nem jut valami sebzésen át a ló szervezetébe, mert ilyenkor gyakran a ló halálához vezető megbetegedés alakul ki a tetanusz baktériumok által termelt toxinoktól. Így egy kis szúrt seb, vagy szögbelépés is súlyos következményekkel járhat.
 
A lovakat felesleges veszettség ellen oltani.
Alapvetően nem igaz, bár kétségtelen tény, hogy az utóbbi években a veszettség előfordulása erősen csökkent, éppen a kiterjedt védekezésnek köszönhetően. Különösen a karámozott, és ridegen tartott lovaknál ajánlott a veszettség elleni vakcinázás, hiszen nem csak a lovakat érintő megbetegedésről van szó, hanem köztudottan emberre is nagyon veszélyes kórokozóról.
 
Az influenza vakcinázást félévente, a tetanusz és veszettség vakcinázást elég évente ismételni.
Igaz, természetesen a megfelelő módon elvégzett alapimmunizálást köetően.
 
Fontos, hogy a ló mindig másmilyen oltóanyaggal legyen vakcinázva.
Nem igaz, megfelelő minőségű, korszerű oltóanyag esetén természetesen lehet és érdemes mindig ugyanazt használni.
 
Felnőttkorban már nem érdemes, és nem is lehet alapimmunizálni a lovat.
Nem igaz. Az alapimmunizálsát, ha nem történt meg, felnőttkorban is el lehet végezni.
 
Elég csak a kancákat vakcinázni, mert a csikó „örökli” tőle a védettséget, az immunitást.
Részben igaz. A csikó a föcstej felvétele révén valóban hozzájut ellenanyagokhoz, így szert tesz bizonyos ideig tartó immunitásra. Ennek mértéke azonban néhány hónap alatt jelentősen csökken, úgyhogy az előírt időben történő vakcinázás, alapimmunizálás nagyon fontos, hogy elkerüljük a megbetegedéseket ezektől a kórokozóktól. 
 
Vakcinázás után pihentetni kell a lovat.
Részben igaz. Különösen az influenza elleni oltás után a gyártók javasolják, hogy 1-2 napig ne érje a lovat jelentős megterhelés vagy stressz, hiszen előfordulhat, hogy a szervezet a vakcinára enyhe hőemelkedéssel, levertséggel reagál.
 
dr. Bába András
  
Hírek, újdonságok

A nyugat-nílusi lázról


 


Tovább...


Partnerek

MINI Partnerek