HITEK ÉS TÉVHITEK A FÉREGHAJTÁSSAL KAPCSOLATBAN
 
 
 
A férgek természetes módon élnek együtt a lóval, problémát általában nem okoznak, ezért nem szükséges a féreghajtás, csak a beteg, öreg lovak esetében.
Nem igaz. A férgek a szabad természetben valóban „természetesen” éltek együtt a lovakkal, de, hasonlóan az emberi élősködőkhöz, komoly problémákat (legkülönbözőbb szervi károsodásokat, kondícióvesztést, teljesítménycsökkenést, kólikát, elhullást) okozhatnak. Nem csak az öreg, beteg lovakban, de gyakorlatilag bármely korosztályban, egészségesnek látszó egyedekben is.
 
Vemhes kancát tilos pasztákkal, gyógyszerekkel féreghajtani, mert a hatóanyagok károsíthatják a magzatot.
Alapvetően nem igaz. A mai korszerű féreghajtók többsége minden további nélkül adható vemhes kancáknak is, de alapszabály, hogy minden esetben el kell olvasni ilyen szempontból is a féreghajtó használati utasítását, vagy tanácsot kell kérni az állatorvostól, hogy bizonyosak lehessünk abban, a vemhes kancának adható-e, ill. a vemhesség mely szakaszában az adott típusú féreghajtó.
 
A férgesség nem fertőző, ezért ha egyik lónál férget látunk ürülni, akkor elég csak azt a lovat kezelni.
Nem igaz. A férgesség sajnos kitűnően terjed egyik lóról a másikra, ezért az egyik, féreghajtással kapcsolatos alapszabály, hogy célszerű mindig az adott állomány egészét kezelni.
 
A férgesség a ló pusztulásához is vezethet.
Igaz. Sajnos vannak olyan esetek, főként csikókban, de bármely egyednél előfordulhat, amikor a súlyos féregfertőzöttségből fakadó betegségek (pl: végzetes kólika), a ló pusztulásához vezethet.
 
Férgek nem mindenütt vannak, csak bizonyos helyeken fordulnak elő, ezért nem kell minden lovat féreghajtani.
Az az állítás, hogy a férgek nem mindenütt vannak jelen, igaz, de az nem, hogy nem kell minden lónál gondolni a féreghajtásra, ugyanis elég nehéz arra nézve vizsgálatokat végezni, hogy egy adott ló környezetében, ill. takarmányában mennyi és milyen féregpete van. Egyszerűbb a kérdést inkább a lovak felől megközelíteni. Ajánlatos időként bélsárvizsgálatot végeztetni a lovon – ebből az állatorvos le tudja vonni a megfelelő következtetéseket a féreghajtás szükségességére, módjára vonatkozóan.
 
A csikókat nem kell féreghajtani, mert az anyjuk miatt védettségük van, amíg szopnak.
Nem igaz. Kifejezetten fontos a csikók megfelelő parazitaellenes kezelése, gyakorlatilag már 1-2 hónapos kortól kell erre gondolni.
 
Az idősebb lovakat, ha addig rendszeresen féreghajtották őket, már nem kell féregmentesíteni, mert védettek.
Nem igaz. Férgesség kortól függetlenül bármely életkorban jelentkezhet, sőt, idősebb korban bizonyos féregfertőzöttségek még veszélyesebbek is lehetnek. Korábbi rendszeres féreghajtástól függetlenül bizonyos idő elteltével a lóban újra felhalmozódhatnak - akár káros mennyiséget elérő szintre is - a paraziták.
Ha a lónak rendszeresen adunk fokhagymát, az természetes féreghajtóként működik, nem szükséges további gyógyszerekkel beavatkozni.
Nem igaz. Habár tény, hogy bizonyos leírások mutattak ki a fokhagyma etetése esetében enyhe féregűző hatást, ennek mértéke messze nem elég ahhoz, hogy a lovunkat biztonságban tudjuk, ezért mindenféleképpen javasolt a „hagyományos” gyógyszerekkel történő féreghajtás.
 
Ha egy ló bélsarában férget találunk a féreghajtást követő napokban, akkor szükséges a féreghajtás megismétlése, mert nem biztos, hogy minden féreg elpusztult.
Nem feltétlenül igaz, hiszen a féreghajtást követő időben pont a féreghajtó hatásaként távozhatnak férgek a ló szervezetéből. Ha később is rendszeresen látunk a bélsárban férgeket, mindenféleképpen javasolt egy bélsárvizsgálat elvégzése, amely eredménye alapján dönt az állatorvos egy esetleges ismételt féreghajtás időpontjáról és módjáról. 
 
Télen nem szükséges férget hajtani, hiszen csak tavasszal kezdenek el legelni, akkor kaphatnak férget.
Nem igaz, bármely évszakban szüksége lehet a féreghajtásra, hiszen a lovak egymástól, a takarmánytól, bármikor fertőződhetnek féreggel, ugyanakkor érdemes tudni, hogy bizonyos, jól kézben tartott állományoknál felállított féreghajtási programok nem tartalmaznak téli féreghajtást, ellenben ősz végit és tavasz elejit igen.
 
Egy ló esetében, mely nem legel soha, nem kell a féreghajtással foglalkozni, hiszen nem fertőződhet.
Nem igaz. A féregfertőzöttség nem csak a legelőn jelent veszélyt, hanem a lovak az istállóban, jártatóban, pályán, takarmányból is hozzájuthatnak a férgek petéihez.
 
Szükséges a különböző hatóanyagú féreghajtók váltogatása, mert mindegyik más-más féregre, ill. azok állapotára hat – csak  így lehet teljes egy féreghajtási program.
Részben igaz. Valóban célszerű olyan hosszútávú féreghajtási programot összeállítani, amely az adott állományra ill. tartásmódra, stb. van kialakítva az állatorvos segítségével. Ezek a programok többnyire nem egyféle típusú féreghajtót tartalmaznak. 
 
Az újszülött csikót nem szabad féreghajtani, csak 2 hónapos korától kezdődhet el a féreghajtási program, ügyelve a dózisra és a gyakoriságra.
Az újszülött csikót közvetlenül a megszületése után valóban nem szabad féreghajtani, azonban 1 hónapos kor után már célszerű, az állatorvossal konzultálva felállítani a megfelelő féreghajtási programot, és annak megfelelően elkezdeni a kezelést.
 
Ha új ló jön egy rendszeresen féreghajtott állományba, akkor javasolt a jövevény azonnali féreghajtása.

Általában igaz, de sokkal inkább javasolt a lovat érkezése előtt 2 nappal már féreghajtani, hogy a ló úgy érkezzen az új állományba, hogy ezen már átesett.

dr. Bába András

 

  
Hírek, újdonságok

A nyugat-nílusi lázról


 


Tovább...


Partnerek

MINI Partnerek